Az ÉKM rendelet a BIM tükrében: hogyan segíti a digitális modell az energetikai és üzemeltetési követelmények teljesítését

A BIM (építményinformációs menedzsment) ma már nem csupán technológiai fejlesztés, hanem az állami építési beruházások egyik alapkövetelménye.
A 2024-ben és 2025-ben életbe lépő ÉKM rendeletek – a 31/2024. (VIII. 22.) és a 27/2025. (VIII. 28.) ÉKM rendelet – gyökeresen átalakítják az építési projektek előkészítését, megvalósítását és az épületek üzemeltetését.

Ebben a digitális átmenetben az AFMTEC szakértői segítik az építtetőket, tervezőket és üzemeltetőket abban, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak, és valóban kiaknázzák a BIM-alapú digitalizáció előnyeit – az adatalapú döntéshozataltól a hatékony üzemeltetésig.

Miért fontosak az ÉKM rendeletek?

Az Építési és Közlekedési Minisztérium célja, hogy az állami beruházásokban az adatok átláthatóan, egységes formában és digitálisan kezelve álljanak rendelkezésre.
A két rendelet közös iránya: a BIM-alapú digitalizáció kötelezővé tétele, a projekt minden szereplője számára.

• 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelet – az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről
  Hatályos: 2024. szeptember 21-től
• 27/2025. (VIII. 28.) ÉKM rendelet – az állami beruházások üzemeltetésének és az üzemeltető kiválasztásának szabályairól
  Hatályos: 2025. szeptember 27-től

A 31/2024. ÉKM rendelet – a BIM alkalmazás kötelezővé válása

A 31/2024. ÉKM rendelet 2024. szeptember 21-én lépett hatályba, és kimondja, hogy minden állami építési beruházásban kötelező a BIM alkalmazása a rendeletben szereplő feltételek fennállása esetén.
Ez nem csupán technikai újítás, hanem új munkakultúra, amely a projekt szereplői között átlátható adatáramlást és digitális együttműködést biztosít.

A rendelet meghatározza, hogy a projekt minden fázisában – az előkészítéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig – az információkat építményinformációs modellben kell létrehozni, kezelni és átadni.
A modell tartalmazza a geometriai adatokat, az alfanumerikus információkat, valamint a metaadatokat, amelyek a beruházás teljes életciklusa alatt biztosítják a megfelelő adatok rendelkezésre állásának folytonosságát.

Ez a digitális adatstruktúra teszi lehetővé, hogy a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés között ne vesszenek el információk – hanem minden döntés megbízható, valós adatokon alapuljon.

Az AFMTEC szakértői a DIG-IT Podcastban is beszélgettek a 31/2024. ÉKM rendelet jelentőségéről és hatásairól a magyar építőiparra.
A beszélgetés rávilágít, hogyan válhat a BIM a mindennapi projektek hatékonyságnövelő eszközévé.
Elérhető itt: Hogyan változtatja meg a BIM-rendelet a magyar építőipart?

EIR – pre-BEP – BEP: a digitális követelményrendszer

A rendelet három kulcsdokumentumot határoz meg, amelyek biztosítják a BIM-folyamat átláthatóságát és egységességét:

1. EIR (Exchange Information Requirements) – a beruházói BIM információs követelmények dokumentuma, amely részletesen előírja a BIM-re vonatkozó összes lényeges követelményt a beruházásra vonatkozóan
2. pre-BEP (Preliminary BIM Execution Plan) – a kivitelező előzetes BIM stratégiája, amely bemutatja egy pályázati anyag részeként, hogyan képes teljesíteni a megbízó elvárásait.
3. BEP (BIM Execution Plan) – a végleges BIM végrehajtási terv, amely a projekt során kötelezően alkalmazandó adatkezelési szabályokat rögzíti.

Közös adatkörnyezet (CDE) – a jövő együttműködési platformja

A rendelet előírja, hogy minden projektben létre kell hozni egy közös adatkörnyezetet (CDE), ahol az összes terv, modell és dokumentum biztonságosan, verziókövetéssel és átlátható módon kezelhető.

A CDE alkalmazása 2028. július 1-től minden állami beruházásban kötelező lesz.
Ez jelenti a BIM-folyamat „gerincét”, ahol az adatok egy helyen, egységes rendszerben érhetők el a projekt minden résztvevője számára.

A 27/2025. ÉKM rendelet – az üzemeltetés digitalizálása

A 27/2025. ÉKM rendelet 2025. szeptember 27-én lépett hatályba, és az építmények üzemeltetésének BIM-alapú nyilvántartását szabályozza.
A jogszabály célja, hogy a beruházások lezárását követően az üzemeltetés is adatvezérelt és digitalizált legyen.

Ennek része többek között:

• az üzemeltetési stratégia BIM alapon történő kidolgozása,
• az okos mérőeszközök alkalmazása (energia, víz, hő, gáz),
• az adatok digitális archiválása és elemzése a BIM-modellben.

A BIM-modell így válik az épület „digitális ikertestvérévé”, amely támogatja a karbantartást, a költségtervezést és az energetikai optimalizálást is.

Hogyan segít az AFMTEC a megfelelésben?

Az AFMTEC szakértői átfogó megoldásokat kínálnak az ÉKM rendeleteknek való megfeleléshez:

• BIM audit és stratégiai tervezés
• EIR, pre-BEP és BEP dokumentációk kidolgozása
• CDE rendszer bevezetése és működtetése
• Üzemeltetési BIM modellek kialakítása
• Energetikai adatelemzés és digitális folytonosság biztosítása

Az AFMTEC célja, hogy az ügyfelek ne csak megfeleljenek a jogszabályoknak, hanem hosszú távon is profitáljanak a BIM nyújtotta hatékonyságból és adatvezérelt működésből.

Készüljön fel időben az ÉKM rendeletekre – a BIM legyen az előnye, ne a kihívása!

A 31/2024. és 27/2025. ÉKM rendeletek nemcsak új kötelezettségeket hoznak, hanem valós lehetőséget is az építőipari szervezetek számára: a BIM alapú működés növeli a hatékonyságot, csökkenti a kockázatokat és átláthatóvá teszi a teljes beruházási folyamatot.

Az AFMTEC szakértői csapata segít abban, hogy az Ön projektjei már az első naptól kezdve megfeleljenek a jogszabályoknak, miközben kiaknázza a digitalizáció valódi előnyeit.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és dolgozzuk ki közösen az Ön szervezetére szabott BIM-stratégiát.

Gyakori kérdések az ÉKM rendeletekről és a BIM-ről

1. Kire vonatkozik az ÉKM rendelet?

A 31/2024. ÉKM rendelet minden olyan projekt szereplőjére kiterjed, akik állami építési beruházásban vesznek részt: építtetőkre, tervezőkre, kivitelezőkre, üzemeltetőkre és lebonyolítókra.
A 27/2025. ÉKM rendelet kifejezetten az üzemeltetési szakasz digitális követelményeit szabályozza.

2. Mit jelent pontosan a BIM modell a rendelet szerint?

A BIM-modell egy adatvezérelt, háromdimenziós digitális reprezentáció az épületről, amely tartalmazza annak minden geometriai és műszaki adatát, valamint metaadatait is – a teljes életciklusra vonatkozóan.

3. Mikortól kötelező a BIM alkalmazása?

A rendelet fokozatos bevezetést ír elő:

• magasépítés és útépítés: 2024. szeptember 21-től,
• vasútépítés: 2026. július 1-től,
• vízépítés: 2027. július 1-től,
• közműépítés: 2028. július 1-től.

4. Miben különbözik az EIR, a pre-BEP és a BEP?

Az EIR a beruházó elvárásait tartalmazza,
a pre-BEP a kivitelező előzetes javaslata,
a BEP pedig a végleges, szerződéses szintű BIM végrehajtási terv.
Ezek együtt biztosítják a szabványos adatcserét és az átlátható együttműködést.

5. Mi az a CDE és miért fontos a BIM-ben?

A CDE (Common Data Environment) egy közös digitális platform, ahol az összes projektadat – modellek, tervek, dokumentumok – egységesen, biztonságosan és verziókövetve kezelhető.
A CDE nélkül a BIM-folyamat nem lehet teljes, hiszen ez az adatáramlás központi tere.

6. Mi történik, ha egy szervezet még nem alkalmaz BIM-et?

Az AFMTEC segít a BIM érettségi szint felmérésében, és lépésről lépésre vezeti be a szükséges folyamatokat.
Ez magában foglalja az adatstruktúrák kialakítását, a CDE-rendszer bevezetését, valamint a BIM dokumentációk (EIR, pre-BEP, BEP) elkészítését is.

7. Az üzemeltetési adatok is részei a BIM modellnek?

Igen, a 27/2025. ÉKM rendelet alapján az üzemeltetés során keletkező adatok – például energiafogyasztás, karbantartási ciklusok, garanciák – kötelezően a BIM-modellben kerülnek nyilvántartásra.

8. Milyen előnyöket nyújt a BIM az ÉKM rendelet teljesítésén túl?

A BIM nemcsak megfelelési eszköz: növeli a hatékonyságot, csökkenti a hibázási lehetőségeket, elősegíti az adatvezérelt döntéshozatalt, és támogatja a fenntarthatósági célok elérését.