
Több mint 3D: mitől lesz egy BIM modell valóban használható?
Mitől lesz egy BIM modell valóban használható? Ismerje meg, hogyan teszi a megfelelő adatstruktúra, BIM audit, IFC és CDE megbízhatóvá a modellt.

Mitől lesz egy BIM modell valóban használható? Ismerje meg, hogyan teszi a megfelelő adatstruktúra, BIM audit, IFC és CDE megbízhatóvá a modellt.

Az audit sikerének záloga az objektivitás. Mivel sem a tervező, sem a kivitelező nem mentes az érdekellentétektől a hibák feltárása során, a független integrátor – mint az AFMTEC Services Kft. – bevonása garantálja a beruházó érdekeinek képviseletét.

Ismerje meg cikkünkből, milyen kihívások előtt állnak az AI-adatközpont-fejlesztések, és hogyan segít ezek kezelésében a BIM, a digitális iker, a Scan-to-BIM és az ISO 19650 szabvány. Bemutatjuk azt is, hogyan támogatja az AFMTEC Services Kft. független BIM-integrátorként a beruházókat egy auditálható, hosszú távon is értékes digitális adatvagyon létrehozásában és a beruházási kockázatok csökkentésében.

A sikeres BIM nem szoftver vagy modell, hanem stratégia kérdése, amely egy átgondolt, vállalati szintű információs struktúra révén az ESG mindhárom pillérét képes adatalapon, auditálható módon megtámogatni. Az ESG és a BIM nem két különálló trend, hanem ugyanannak a digitalizációs folyamatnak a két oldala. Amíg az ESG meghatározza a célt (fenntartható, etikus és átlátható működés), addig a BIM szolgáltatja hozzá az eszközt és a mérhető, auditálható adatokat.

Milyen kihívásokkal találkoznak a vállalatok a digitális átállás során, és miért válik egyre fontosabbá az információmenedzsment az építőiparban? A cikk középpontjában az állt, hogyan lehet a BIM-et nemcsak technológiai fejlesztésként, hanem hosszú távon működő vállalati rendszerként kezelni.

Az Olajterv Tervező Zrt. az AFMTEC Services Kft. támogatásával Magyarországon elsőként szerezte meg a UNI/PdR 74:2019 szerinti BIM irányítási rendszer tanúsítványt. Az elismerés bizonyítja, hogy a BIM-alapú működés és a szabványosított információmenedzsment ma már kulcsfontosságú a nemzetközi versenyképességhez.

A podcast egyik legérdekesebb része az volt, amikor az Olajterv képviseletében Széchenyi Julianna Viktória arról beszélt, hogy a vállalat már korábban is tett lépéseket a BIM irányába. BIM szakembereket képeztek, áttekintették a jogosultságkezelési folyamatokat, valamint a különböző szakágak együttműködését támogató digitális működést is.

Az építőipari digitalizáció egyik legizgalmasabb iránya ma már nem pusztán a BIM, hanem az arra épülő digitális iker. Míg a BIM sokak fejében még mindig elsősorban egy részletes, statikus digitális modellként él, addig a digitális iker ennél jóval többet jelent: egy olyan élő, folyamatosan frissülő rendszert, amely valós idejű adatokkal képes megmutatni, mi történik éppen egy épületben.

Megrendelőként nem szoftver‑ikonok, hanem adatok fölött dönt. Az a kérdés, hogy 5–10 év múlva ki birtokolja és hogyan éri el a projektinformációt – gyártófüggetlenül, más rendszerekhez (FM/CAFM/CMMS/BMS) kapcsolható módon –, és mennyire lesz mindez auditálható egy szabványos folyamatban.

Ebben a részben vezetői szemszögből bontjuk ki a BIM‑stratégia lényegét: miként illeszthető a BIM a vállalati célokhoz, hogyan válik a „szoftverhasználati pipából” mérhető üzleti érték, és miért bukhat el a legszebb terv is, ha figyelmen kívül hagyja az emberi tényezőt. Gyakorlati példákkal, magyar piaci fókuszszal segítjük, hogy Ön a BIM‑et ad‑hoc megoldások helyett stratégiai szintre emelje.

A jelenlegi szakmai félreértések alapja nem az, hogy „van-e” vagy „nincs-e” ISO 19650 tanúsítás, hanem az, hogy milyen tanúsításról beszélünk, és milyen szervezeti szinten értelmezzük azt. Az AFMTEC Services Kft. által képviselt és Magyarországon elsőként bevezetett megközelítés az UNI/PdR 74 irányelvre épül. Ez nem egy alternatív ISO 19650, hanem egy ISO 19650-alapú, vállalatirányítási rendszer szintű megfelelési és tanúsítási keretrendszer.

Ebben az epizódban a digitális iker (Digital Twin) technológiát járjuk körbe. A statikus BIM‑modelltől eljutunk a dinamikus, szenzoradatokkal működő, „élő” épületig, és megmutatjuk, miként válik mindez valódi, mérhető értékké az üzemeltetésben. Nem a távoli jövőről beszélünk: hazai, úttörő megvalósításból hozunk példát.

Ebben az adásban annak a folyamatnak megyünk utána, amelyet sok szervezet még csak tervez: hogyan néz ki a gyakorlatban az ISO 19650 bevezetése egy nagyvállalati környezetben, és hogyan kapcsolódik össze mindez a BIM alapú működéssel. A beszélgetés megmutatja, milyen, amikor az ISO nem adminisztratív teher, hanem stratégiai eszköz, amely közös nyelvet teremt mérnökök, vezetők és tanúsítók között.

Az építőipari és létesítménygazdálkodási piac 2025-ben olyan fordulóponthoz ért, amire a szereplők többsége még nincs felkészülve.
Miközben a beruházók és nagyvállalatok egyre több projektben írják elő az ISO 19650 szerinti információmenedzsmentet, a vállalatok többsége még mindig nem tudja hitelesen igazolni.

A legújabb epizódunkban a DIG-IT Podcast csapatával azt járjuk körül, hogyan találkozik a digitalizáció és az üzleti stratégia az épületüzemeltetésben. Kiadásunk középpontjában a legaktuálisabb téma áll: miként formálja át a BIM és a digitális iker az üzemeltetést, az adatkezelést és a vezetői döntéshozatalt.

A BIM (építményinformációs menedzsment) ma már nem csupán technológiai fejlesztés, hanem az állami építési beruházások egyik alapkövetelménye.
A 2024-ben és 2025-ben életbe lépő ÉKM rendeletek – a 31/2024. (VIII. 22.) és a 27/2025. (VIII. 28.) ÉKM rendelet – gyökeresen átalakítják az építési projektek előkészítését, megvalósítását és az épületek üzemeltetését.

A legújabb epizódunkban a DIG-IT Podcast csapatával közösen egy valódi best practice példát járunk körül: az MVM Neuron Irodaház építését, ahol a BIM nem csupán eszköz, hanem

A legújabb epizódunk a DIG-IT Podcast csapatával együttműködésben készült, és egy rendkívül aktuális témát jár körül: hogyan alakítja át a frissen megjelent ÉKM 31/2024-es BIM-rendelet a magyar építőipart – a jogszabályoktól a napi projektekig.

A digitális információs háttér alapját a BIM-alapú megvalósulási modell képezi, amely az épület minden fizikai elemét részletesen és pontosan leképezi. E modell azonban nem azonos azzal a strukturált és gazdagított adattömeggel, amellyel egy üzemeltető nap mint nap dolgozik – ez utóbbi az üzemeltetési BIM modell.

A BIMexec podcast következő epizódjában arról beszélgetnek, hogyan kapcsolódik össze a terepi gondolkodásmód a digitális pontossággal. Az epizód azoknak szól, akik szeretnék megérteni, hogyan válik a digitális technológia – és különösen a BIM – a mindennapi mérnöki munka alapjává, nemcsak az irodában, hanem a terepen is.

A megvalósulási modell az építési projekt végső állapotát rögzíti, és alapvető dokumentum az üzemeltetés, karbantartás és esetleges átalakítások számára. A BIM (Building Information Modeling) már az első perctől segíthetné ennek elkészítését, de ha ez nem történt meg, utólag is pontosítható lézerszkenneléssel és digitális adatgyűjtési módszerekkel.
operatív igazgató, COO
hétközben 08:00 és 18:00 között
Email: daniel.nemeth@afmtec.hu
© 2025 All Rights Reserved
