Több mint 3D: mitől lesz egy BIM modell valóban használható?

A BIM-ről sokaknak elsőként egy részletes, háromdimenziós épületmodell jut eszébe. A technológia értékét azonban elsősorban a modellhez kapcsolódó információk adják. Ezek pontossága, strukturáltsága és felhasználhatósága alapvetően meghatározza, hogy a modell mennyire tudja támogatni a projekt különböző szakaszait.

Egy jól felépített BIM modell többféle feladatban is hasznosítható. Segítheti a szakágak együttműködését és az ütközések felismerését, emellett támogatást adhat a mennyiségek meghatározásához és a kivitelezés előkészítéséhez. Megfelelő adattartalommal a későbbi üzemeltetésben is értékes információforrás lehet.

A használható BIM modellhez ezért pontos, következetesen felépített és megbízható adatokra van szükség. A háromdimenziós geometria ennek csak az egyik része. Ismerje meg cikkünkből, hogyan épül fel egy jól használható BIM modell, milyen szerepet töltenek be benne a strukturált adatok, és hogyan támogatja a megfelelő információkezelés a projekt teljes életciklusát.

A BIM modell több mint háromdimenziós geometria

Egy hagyományos 3D modell alapvetően az épület geometriai megjelenítésére szolgál. Egy BIM modell ezzel szemben olyan intelligens objektumokból épül fel, amelyek nemcsak formával és elhelyezkedéssel rendelkeznek, hanem különböző tulajdonságokat is hordozhatnak.

Egy fal esetében például nemcsak annak helyzete, hossza vagy vastagsága tárolható. Az objektumhoz kapcsolódhat többek között:

• szerkezeti típus,
• anyag,
• tűzállósági osztály,
• akusztikai vagy hőtechnikai tulajdonság,
• azonosító,
• klasszifikáció,
• gyártói információ,
• vagy akár későbbi üzemeltetéshez szükséges adat.

Ez különbözteti meg alapvetően a BIM-et egy egyszerű háromdimenziós modelltől. A modell objektumai információt hordoznak, és megfelelő rendszerben ezek az adatok kereshetők, szűrhetők, ellenőrizhetők és továbbadhatók.

A BIM tehát nem csupán vizualizációs technológia, hanem strukturált információkezelési megközelítés.

Mikor mondhatjuk, hogy egy BIM modell valóban használható?

Egy BIM modell használhatóságát az adatok mennyisége önmagában nem határozza meg. A lényeg, hogy a szükséges információ a megfelelő időben és jól meghatározott struktúrában álljon rendelkezésre.

Akár több száz paraméter is szerepelhet egy modellben. Ha ezek hiányosak, következetlenek vagy eltérő logika szerint kerültek rögzítésre, az adatok gyakorlati felhasználása nehézkessé válhat.

Éppen ezért már a projekt elején érdemes meghatározni, milyen információkra lesz szükség az egyes projektfázisokban. Rögzíteni kell az adatok előállításáért felelős szerepköröket, valamint az alkalmazott adatstruktúrát és az információk ellenőrzésének, illetve átadásának folyamatát.

A BIM információmenedzsment egyik alapelve a célhoz kötött, megfelelő minőségű információ létrehozása. Az összegyűjtött adatok így valóban a projekt igényeit és a résztvevők munkáját szolgálják.

Objektumok, paraméterek és klasszifikáció: a BIM adatszerkezet alapjai

Ahhoz, hogy egy BIM modellből később megbízható projektinformáció legyen kinyerhető, már a modellezés során következetes struktúrára van szükség.

Objektumok

A BIM modell objektumokból épül fel. Egy ajtó például önálló épületelemként jelenik meg a modellben, meghatározott tulajdonságokkal és információkkal. Hasonló módon kezelhetők a falak, födémek, gépészeti berendezések és csővezetékek is.

Az objektumalapú felépítés lehetővé teszi, hogy a modell elemei később a hozzájuk rendelt tulajdonságok alapján kereshetők, szűrhetők és lekérdezhetők legyenek.

Paraméterek

Az objektumokhoz kapcsolódó információkat paraméterek tárolják.

Ezek lehetnek geometriai adatok, például:

• hossz,
• terület,
• térfogat,
• magasság,

de lehetnek nem geometriai információk is, például:

• típus,
• anyag,
• gyártó,
• termékkód,
• karbantartási információ,
• státusz,
• klasszifikáció.

A jól strukturált paraméterezés teszi lehetővé, hogy a BIM modell ne pusztán megjelenítse, hanem le is írja az épületet.

Klasszifikáció

A BIM modell hatékony használatához az objektumok egységes osztályozására is szükség van. Ha ugyanazt az épületelemet a tervezők vagy az egyes szakágak eltérő módon nevezik el és sorolják be, az jelentősen megnehezítheti a későbbi automatizált adatfeldolgozást.

A klasszifikáció egységes rendszert biztosít az elemek azonosításához, csoportosításához és kereséséhez. Az AFMTEC adatok és BIM kapcsolatával foglalkozó korábbi anyaga is kiemeli a pontos definíciók és az adatok egységes értelmezésének jelentőségét.

Hogyan lesz a BIM modellből használható mennyiségkimutatás?

A BIM egyik fontos előnye, hogy a modell objektumaiból közvetlenül kinyerhetők olyan geometriai mennyiségek, amelyek a projekt különböző szakaszaiban is felhasználhatók. A modellből lekérdezhető például az ajtók darabszáma, egy adott faltípus teljes felülete, egy rendszerhez tartozó csővezeték hossza vagy egy szerkezeti elem térfogata. Arra is lehetőség van, hogy egy meghatározott objektumtípus teljes mennyiségét vizsgáljuk.

Ezt a folyamatot nevezzük modellalapú mennyiségkinyerésnek, angolul Quantity Take-Offnak (QTO). A kapott eredmények megbízhatósága szorosan összefügg a BIM modell minőségével és azzal, hogy az egyes elemek milyen pontossággal, illetve milyen struktúrában kerültek bele.

Egy hiányzó vagy rossz kategóriába sorolt elem, a pontatlan geometria, a duplikált objektumok vagy a nem megfelelő objektumtípus használata egyaránt torzíthatja a modellből kinyert mennyiségeket. Emiatt az automatizált lekérdezés eredményét mindig a modell felépítésének és adatminőségének figyelembevételével érdemes értékelni.

A megbízhatóan használható adatokhoz tehát következetesen felépített és megfelelően ellenőrzött BIM modell szükséges. Az automatikus mennyiségkinyerés gyorsabbá teheti az információk előállítását, miközben az eredmények pontosságát továbbra is a modellben szereplő adatok minősége alapozza meg.

A modellből kinyert adatot is ellenőrizni kell

A BIM alkalmazásával kapcsolatban gyakori félreértés, hogy a modellből generált adatok automatikusan pontosnak és megbízhatónak tekinthetők. A kinyert információk azonban mindig a modell aktuális állapotát és az abban rögzített adatok minőségét tükrözik, ezért a modellezés során keletkező hibák a későbbi lekérdezések eredményeire is hatással lehetnek.

Problémát okozhat például egy hiányzó objektum vagy pontatlan geometria, de ugyanígy befolyásolhatja az eredményeket a nem megfelelően modellezett szerkezet, az eltérő részletezettségű szakági modellek használata vagy egy hibás, esetleg hiányzó attribútum. A következetlen elnevezések, a helytelen klasszifikáció és a modellben szereplő duplikált elemek szintén ronthatják a kinyerhető információk megbízhatóságát.

A felsorolt problémák egy része vizuális ellenőrzéssel nehezen észlelhető, így egy háromdimenziós nézetben megfelelőnek tűnő modell adattartalma is lehet hiányos vagy pontatlan az adott felhasználási cél szempontjából. A BIM modell rendszeres ellenőrzése és validációja ezért fontos szerepet tölt be az adatminőség fenntartásában, valamint abban, hogy a modellből származó információk megbízhatóan felhasználhatók legyenek a projekt során.

BIM audit: amikor nemcsak a geometriát ellenőrizzük

A BIM audit során azt vizsgáljuk, hogy a modell, a hozzá kapcsolódó dokumentáció és az információkezelési folyamatok mennyire felelnek meg a projektben előre meghatározott követelményeknek. Az ellenőrzés átfogó képet ad a BIM folyamat minőségéről, ezért az ütközések vizsgálatánál jóval több területre terjedhet ki.

Az audit része lehet a modellek szerkezetének és az objektumok használatának ellenőrzése, valamint annak vizsgálata, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges paraméterek és megfelelően alkalmazzák-e az elnevezési konvenciókat. Emellett fontos szempont lehet a klasszifikáció helyessége, az információk teljessége, a szakági modellek közötti koordináció és az adatcsere minősége. A vizsgálat a projekthez kapcsolódó BIM dokumentációra is kiterjedhet.

A rendszeres ellenőrzés lehetőséget teremt arra, hogy az esetleges hiányosságok és hibák már a projekt korábbi szakaszaiban felismerhetők és javíthatók legyenek, még mielőtt az érintett információkra egy későbbi munkafolyamatban szükség lenne.

Az AFMTEC korábbi BIM audit anyaga szintén átfogó folyamatként kezeli az auditot, amely a modellek vizsgálata mellett a kapcsolódó dokumentáció, az együttműködés és az információkezelési folyamatok ellenőrzésére is kiterjed.

IFC: hogyan adjuk tovább a BIM információt?

Az építőipari projektek résztvevői gyakran különböző szoftveres környezetben dolgoznak. Az építész, a statikus, a gépésztervező, a kivitelező és az üzemeltető is használhat eltérő rendszereket, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a projektinformációk megbízhatóan átadhatók és feldolgozhatók legyenek az egyes platformok között.

Ebben tölt be fontos szerepet az IFC, vagyis az Industry Foundation Classes. Ez a nyílt adatcsere-formátum lehetővé teszi a strukturált modellinformációk továbbítását különböző BIM-szoftverek között. Az Open BIM szemlélet erre a nyílt, szabványokon alapuló együttműködésre épít, így a projekt résztvevői az általuk használt rendszerektől függetlenül kapcsolódhatnak a közös BIM folyamathoz.

Az IFC-export során ugyanakkor érdemes ellenőrizni, hogy a szükséges információk megfelelően kerültek-e át a fogadó rendszerbe. Ennek része az objektumok meglétének és a releváns tulajdonságok megőrzésének vizsgálata, valamint a klasszifikáció helyességének ellenőrzése. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a geometria megfelelően értelmezhető legyen, és az átadott adatok a további munkafolyamatok során ténylegesen felhasználhatók maradjanak.

A megbízható adatcsere így a megfelelő fájlformátum használatán túl tudatos információmenedzsmentet és rendszeres ellenőrzést is igényel.

A Common Data Environment szerepe

A megfelelő BIM információkezeléshez nemcsak jó modellekre van szükség.

Az is kulcsfontosságú, hogy a projekt résztvevői tudják:

• melyik az aktuális modell,
• melyik dokumentum érvényes,
• ki módosított egy állományt,
• mikor történt a változtatás,
• és milyen jóváhagyási státuszban található az információ.

Ezt támogatja a Common Data Environment, vagyis a CDE, magyarul közös adatkörnyezet.

A CDE célja, hogy a projekt információi strukturált, szabályozott és verziókövetett környezetben legyenek elérhetők.

Ez csökkenti annak kockázatát, hogy különböző szereplők eltérő tervverziókból dolgozzanak, valamint visszakövethetővé teszi az információk változását.

Ugyanaz a BIM modell nem használható minden célra változtatás nélkül

A BIM modell használhatósága mindig attól függ, milyen célra készül.

Más információkra van szüksége:

• a tervezőnek,
• a kivitelezőnek,
• a beruházónak,
• és az üzemeltetőnek.

Ez különösen jól látható a megvalósulási és az üzemeltetési BIM modellek közötti különbségnél.

A megvalósulási modell elsősorban azt dokumentálja, hogy mi és hogyan épült meg.

Az üzemeltetési modell ezzel szemben már arra ad választ, hogy az elkészült épületet hogyan lehet hatékonyan működtetni és karbantartani.

Ehhez szükség lehet például:

• karbantartási ciklusokra,
• gyártói adatokra,
• garanciális információkra,
• eszközazonosítókra,
• üzemeltetési dokumentumokra,
• vagy FM-rendszerekkel kialakított kapcsolatokra.

Az üzemeltetési modell tehát nem egyszerűen egy részletesebb megvalósulási modell, hanem eltérő információs céllal kialakított adatbázis.

Ez jól mutatja, miért kell a BIM esetében mindig először azt a kérdést feltenni: mire szeretnénk használni a modellt?

Csak ezután érdemes meghatározni, milyen adatokat kell tartalmaznia.

Milyen előnyt jelent a jól strukturált BIM információ?

Egy megfelelően kialakított BIM modell értéke végigkísérheti a projekt teljes életciklusát.

A tervezés során

A különböző szakágak modelljei összehangolhatók, az eltérések és ütközések korábban felismerhetők, az információk pedig strukturáltabban kezelhetők.

A kivitelezés során

A pontos és ellenőrzött modell segítheti a koordinációt, a mennyiségek meghatározását, a változások követését és a helyszíni döntéshozatalt.

Az átadáskor

A projekt végén nemcsak rajzokat és dokumentumokat lehet átadni, hanem strukturált digitális információt is.

Az üzemeltetés során

Ha az üzemeltetési információigényeket már a projekt korai szakaszában meghatározzák, akkor a modellből később olyan adatbázis alakítható ki, amely támogatja az épület működtetését, karbantartását és további fejlesztését.

Így a BIM modell nem egyszer használatos projekttermék, hanem megfelelő információmenedzsment mellett hosszú távon hasznosítható digitális erőforrás lehet.

A BIM valódi értéke az információban rejlik

A BIM technológia legkönnyebben érzékelhető része a háromdimenziós modell, a projekt szempontjából azonban legalább ilyen fontos az ehhez kapcsolódó információk minősége és felhasználhatósága. Az objektumokhoz rendelt adatok, az egységes adatstruktúra, a következetes klasszifikáció és az ellenőrzött adatcsere együtt teremti meg azt az információs környezetet, amelyre a projekt résztvevői a munkájuk során támaszkodhatnak.

Egy BIM modell használhatóságát ezért érdemes mindig az adott feladat és projektcél szempontjából vizsgálni. Rendelkezésre állnak-e benne a szükséges információk, megfelelő struktúrában szerepelnek-e, és kellően megbízhatóak-e ahhoz, hogy a projekt résztvevői ezek alapján dolgozzanak? Ezek a kérdések a modell gyakorlati értékét is alapvetően meghatározzák.

A megfelelő információs háttér kialakítása már a projekt kezdetén tudatos tervezést igényel. Érdemes előre rögzíteni az információigényeket, az adatok struktúráját és az egyes szereplők feladatait, majd ezekhez igazítani a modellezési, adatkezelési, ellenőrzési és átadási folyamatokat. Így a projekt előrehaladtával létrejövő információk következetesen épülhetnek egymásra, és a modell a későbbi projektfázisokban is használható maradhat.

Az AFMTEC szakértői a BIM stratégia kialakításától és a modellek auditjától az információmenedzsmenten és a digitalizáción keresztül egészen az üzemeltetési célokra használható BIM rendszerek kialakításáig támogatják partnereiket. A folyamat középpontjában egy megbízható, strukturált digitális információs rendszer kialakítása áll, amely a projekt résztvevőinek mindennapi munkáját és a megalapozott döntéshozatalt is támogatja.

A megfelelően felépített BIM modell így a projekt során folyamatosan hasznosítható információforrássá válhat, amely összekapcsolja a különböző szereplőket és munkafolyamatokat, miközben hozzájárul az adatok következetes kezeléséhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig.

Tegye a BIM modellt valóban használhatóvá!

Ha szeretné, hogy BIM modellje megbízható, strukturált és a projekt során ténylegesen használható információkat biztosítson, az AFMTEC szakértői a folyamat teljes egészében támogatják. A BIM stratégia kialakításától és a modellek auditjától az információmenedzsmenten át az üzemeltetési célú megoldásokig segítünk olyan digitális környezetet létrehozni, amely illeszkedik projektje valós igényeihez.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egyeztessen szakértőinkkel arról, hogyan tehető BIM folyamata átláthatóbbá, megbízhatóbbá és hosszú távon is jól használhatóvá!

Gyakori kérdések (GYIK):

Mitől lesz egy BIM modell valóban használható?

Egy BIM modell akkor használható jól, ha a szükséges információk pontosan, egységes struktúrában és a megfelelő projektfázisban állnak rendelkezésre. A modell értékét jelentősen meghatározza az adatok minősége és következetes kezelése.

Milyen adatokat tartalmazhat egy BIM modell?

A BIM modell geometriai adatok mellett számos további információt is tartalmazhat, például anyagokat, típusokat, gyártói adatokat, klasszifikációkat, karbantartási információkat vagy különböző műszaki paramétereket.

Miért fontos a BIM modell ellenőrzése?

A modellből kinyert információk megbízhatósága közvetlenül függ a modell minőségétől. A BIM audit és a rendszeres validáció segít feltárni a hiányzó objektumokat, hibás paramétereket, pontatlan geometriát és más adatminőségi problémákat.

Mire használható az IFC a BIM folyamatokban?

Az IFC egy nyílt adatcsere-formátum, amely támogatja a strukturált modellinformációk átadását különböző BIM-szoftverek között. Megfelelő ellenőrzéssel hozzájárulhat ahhoz, hogy az adatok a különböző rendszerekben is használhatók maradjanak.

Miért fontos már a projekt elején meghatározni az információigényeket?

Az előre meghatározott információigények segítenek eldönteni, milyen adatokat kell létrehozni, milyen struktúrában kell azokat kezelni, és ki felel az előállításukért. Ez biztosítja, hogy a BIM modell a projekt későbbi szakaszaiban is megbízható információforrás maradjon.