Az építőipari digitalizáció egyik legfontosabb kérdése ma már nem pusztán az, hogy egy vállalat használ-e BIM-et, hanem az, hogy képes-e szabályozott, egységes és hosszú távon fenntartható működési rendszert építeni rá. A BIM sok szervezetnél még mindig elsősorban technológiai eszközként jelenik meg, pedig a valódi érték nem önmagában a 3D modellben, hanem az információk strukturált kezelésében és a szakági együttműködés szabályozásában rejlik.
Ez különösen igaz nagyobb tervezőirodák és komplex projektek esetében, ahol több szakág, több szereplő és többféle adatforrás dolgozik együtt. Ha nincs egységes információkezelési logika, közös dokumentációs rend és szabályozott kommunikáció, akkor a BIM nem tudja teljesíteni azt az ígéretet, amely miatt a szervezet bevezette.
A DIG-IT x BIMexec egyik adásában erről beszélgettünk az Olajterv, az AFMTEC és az EMT Zrt. szakértőivel. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet egy meglévő minőségirányítási rendszerre építve kialakítani egy ISO 19650 szemléletű, tanúsításra alkalmas BIM működést, és mi szükséges ahhoz, hogy a BIM ne különálló technológiai fejlesztés, hanem valódi vállalati működési rendszer legyen.
Ez a cikk abban segít, hogy Ön átlássa:
- miért vált stratégiai kérdéssé az ISO 19650 az építőiparban,
- hogyan válik a BIM közös digitális nyelvvé,
- milyen lépések vezetnek a BIM-érettség felmérésétől a tanúsításig,
- és miért kulcsfontosságú a vezetői elkötelezettség a sikeres BIM működéshez.
A cikk tartalma
- Az Olajterv felismerése: a BIM nem csak technológia, hanem működési rendszer
- Miért vált stratégiai kérdéssé az ISO 19650 az építőiparban?
- A BIM mint közös nyelv: miért nem elég a jó szakmai tudás?
- Hogyan indul az ISO 19650 bevezetése?
- Miért jelent előnyt a meglévő ISO 9001 rendszer?
- Miért fontos a belső audit?
- Vezetői elkötelezettség nélkül nincs sikeres BIM bevezetés
- Az ISO 19650 bevezetése nem egyszeri projekt, hanem fejlődési út
- Gyakori kérdések (GYIK)
- Mi az ISO 19650 lényege?
- Mit jelent a BIM az ISO 19650 szemléletében?
- Mi a különbség az ISO 19650 és az UNI/PdR 74 között?
- Miért fontos a szabályozott információkezelés az építőiparban?
- Csak nagyvállalatoknak érdemes ISO 19650 szerint működni?
- Milyen cégeknek érdemes foglalkozniuk az ISO 19650 bevezetésével?
- Miért jelent előnyt, ha egy vállalatnak már van ISO 9001 rendszere?
- Mi az a BIM-érettségi felmérés?
- Miért fontos a belső audit az ISO 19650 bevezetése során?
- Mit jelent a tanúsítható BIM működés?
- Miért kulcsfontosságú a vezetői elkötelezettség?
- Mennyi idő alatt vezethető be egy ISO 19650 alapú BIM rendszer?
- Milyen üzleti előnyöket hozhat az ISO 19650 alapú működés?
Az Olajterv felismerése: a BIM nem csak technológia, hanem működési rendszer
A podcast egyik legérdekesebb része az volt, amikor az Olajterv képviseletében Széchenyi Julianna Viktória arról beszélt, hogy a vállalat már korábban is tett lépéseket a BIM irányába. BIM szakembereket képeztek, áttekintették a jogosultságkezelési folyamatokat, valamint a különböző szakágak együttműködését támogató digitális működést is.
A szervezet azonban hamar felismerte, hogy az önálló fejlesztések önmagukban nem teremtenek egységes rendszert.
Egy olyan tervezőirodában, ahol több szakág dolgozik együtt, a különböző munkamódszerek és információkezelési logikák könnyen okozhatnak félreértéseket vagy információvesztést. Ezért az Olajterv célja nem egyszerűen BIM eszközök használata volt, hanem egy olyan szabályozott működési rendszer kialakítása, amelyben minden szakág ugyanazt érti az információk alatt, és az adatkezelés egységes logika mentén történik.
A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy a vállalat nem külön projektként tekintett a BIM-re, hanem hosszú távú szervezeti fejlesztési irányként. Ez a szemlélet különösen fontos az ISO 19650 bevezetése során, hiszen a szabvány nem pusztán technológiai megfelelőséget vár el, hanem szabályozott és visszakövethető információmenedzsmentet.
Miért vált stratégiai kérdéssé az ISO 19650 az építőiparban?
Az építőipar digitalizációja ma már versenyképességi kérdés: a beruházások egyre összetettebbek, a szakági együttműködés egyre több adatot termel, a megrendelők pedig pontosabb, átláthatóbb és visszakövethetőbb projektinformációkat várnak el.
Ebben a környezetben az ISO 19650 szerepe felértékelődik, mert keretet ad az épületinformációs modellezéshez kapcsolódó információkezelésnek.
A BIM, vagyis a Building Information Management sok vállalatnál elsőként technológiai oldalról jelenik meg, viszont nem csupán 3D modellkészítést jelent: sokkal inkább egy közös információs rendszer, amelyben a tervezők, mérnökök, kivitelezők, beruházók és üzemeltetők ugyanazon adatok alapján dolgozhatnak.
Az ISO 19650 bevezetése pontosan erre a problémára válaszol. Nem azt írja elő, hogy egy vállalat milyen szoftvert használjon, hanem azt segít rendszerezni, hogyan kezelje az információkat a projekt teljes életciklusa során.
A BIM mint közös nyelv: miért nem elég a jó szakmai tudás?
A BIM bevezetése nem csak szakmai, hanem kommunikációs kérdés is.
Egy nagyobb tervezőirodában építészek, gépészek, villamosmérnökök, statikusok, projektvezetők és minőségirányítási szakemberek dolgoznak együtt. Mindegyik terület saját fogalmakkal, munkamódszerekkel és információs igényekkel rendelkezik.
Az Olajterv esetében is hamar világossá vált, hogy a szakági együttműködés hatékonyságát nem elsősorban a szoftverek hiánya korlátozza, hanem az eltérő információkezelési logikák.
Az információ átadása nem csak azt jelenti, hogy valaki elküld egy dokumentumot vagy feltölt egy modellt. Az is számít, hogy a másik fél pontosan érti-e az adat jelentését, tudja-e, hogy az adott információ milyen verzióban érvényes, mire használható, és ki felel érte.
Az ISO 19650 szemlélete abban segít, hogy a vállalat ne eseti döntések alapján kezelje ezeket a kérdéseket, hanem előre meghatározott, visszakövethető és auditálható működési rend szerint.
Az Olajterv projektjében különösen fontos szerepet kapott az egységes vállalati nyelv kialakítása. A munkatársakat fokozatosan vezették be a BIM sajátos fogalomrendszerébe és működési logikájába, hogy mindenki ugyanazokat a fogalmakat és folyamatokat értse a mindennapi munkában.
Hogyan indul az ISO 19650 bevezetése?
Nem hagyományos rendszerszabvány
Az ISO 19650 önmagában nem hagyományos irányítási rendszerszabvány, hanem egy szabványsorozat, amely a BIM-hez kapcsolódó információmenedzsmentet írja le. Ezért a tanúsítás kérdése sem olyan egyszerű, mint egy klasszikus minőségirányítási rendszer esetében.
A tanúsíthatóság érdekében olyan keretrendszerre van szükség, amely képes a BIM működést auditálható vállalatirányítási logikába rendezni. Erre jelent megoldást például az UNI/PdR 74, amely az ISO 19650 szemléletét auditálható működési rendszerként értelmezi.
Az Olajterv esetében a bevezetés nem a dokumentumok gyártásával kezdődött. Az első lépés a jelenlegi működés megismerése volt. Az AFMTEC digitális érettségi felmérést, interjúkat és működési auditot végzett, amely során feltárták a meglévő folyamatokat, a dokumentációs rendszert és az információáramlási logikát.
A cél nem egy sablonrendszer bevezetése volt, hanem egy olyan BIM működés kialakítása, amely illeszkedik a szervezet meglévő működéséhez és támogatja annak hosszú távú fejlődését.
Miért jelent előnyt a meglévő ISO 9001 rendszer?
Az Olajterv esetében különösen fontos szerepet játszott, hogy a szervezet már rendelkezett ISO 9001 és ISO 45001 alapú irányítási rendszerekkel.
Ez azért jelentett komoly előnyt, mert a vállalat már ismerte a szabályozott működés logikáját. Léteztek dokumentációs rendek, auditfolyamatok, vezetőségi átvizsgálások és felelősségi körök.
A BIM működés így nem különálló elemként érkezett a szervezetbe, hanem integrálhatóvá vált a meglévő vállalati működésbe.
A beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy a BIM szabványosítása nem plusz adminisztrációt jelentett, hanem a meglévő működés tudatosabb és átláthatóbb szervezését.
Miért fontos a belső audit?
A belső audit a tanúsítás előtti egyik legfontosabb ellenőrzési pont. Ez mutatja meg, hogy a kialakított BIM irányítási rendszer nemcsak papíron létezik, hanem a gyakorlatban is működőképes.
Az Olajtervnél a belső audit nemcsak megfelelőségi vizsgálat volt, hanem szervezeti tanulási folyamat is. Segített a munkatársaknak megérteni, hogyan kapcsolódik a napi munkájuk a vállalati szintű információmenedzsmenthez, és hogyan válik a BIM a mindennapi működés részévé.
Vezetői elkötelezettség nélkül nincs sikeres BIM bevezetés
Az ISO 19650 bevezetéséhez elengedhetetlen a vezetői támogatás. A vezetői elkötelezettség nem merül ki abban, hogy a menedzsment jóváhagyja a projektet, hanem valódi részvételre van szükség.
Az Olajterv példájában különösen erősen megjelent ez a szemlélet. A vezetőség aktívan részt vett a folyamatok kialakításában, a szabályzatok átvizsgálásában és a fejlesztési irányok meghatározásában.
A podcastban elhangzott, hogy a körülbelül 130 fős szervezetben minden munkatárs részt vett az alapoktatásban, és mindenki teljesítette a képzéshez kapcsolódó tesztet is. Ez jól mutatja, hogy a BIM bevezetése nem néhány szakértő projektje volt, hanem szervezeti szintű stratégiai fejlesztés.
Az ISO 19650 bevezetése nem egyszeri projekt, hanem fejlődési út
A BIM szabványosítása nem zárul le a tanúsítással. A tanúsítás fontos mérföldkő, de a valódi érték a folyamatos fejlesztésben jelenik meg.
Az Olajterv példája jól mutatja, hogy a BIM akkor tud valódi üzleti értéket teremteni, ha a szervezet hosszú távú fejlődési irányként tekint rá, és nem egyszeri projektként.
Az AFMTEC BIM stratégiai felméréssel, digitális érettségi audittal és ISO 19650 alapú működésfejlesztéssel támogatja az építőipari szervezeteket a szabványosított BIM működés kialakításában.
Ha Ön is szeretné felmérni, hogy szervezete mennyire felkészült az ISO 19650 alapú BIM működésre, érdemes egy stratégiai egyeztetéssel vagy digitális érettségi felméréssel kezdeni. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és tegye vállalatát felkészültté az adatvezérelt, szabványosított építőipari működésre.
Gyakori kérdések (GYIK)
Mi az ISO 19650 lényege?
Az ISO 19650 egy nemzetközi szabványsorozat, amely az építési projektek információkezelését szabályozza BIM környezetben. Segít meghatározni, hogyan történjen az adatok létrehozása, kezelése, megosztása és archiválása a projekt teljes életciklusa során.
Mit jelent a BIM az ISO 19650 szemléletében?
Az ISO 19650 szerint a BIM nem csupán 3D modellezést jelent, hanem egy szabályozott információkezelési rendszert. A cél, hogy a projekt minden résztvevője ugyanazon, strukturált és visszakövethető adatok alapján dolgozzon.
Mi a különbség az ISO 19650 és az UNI/PdR 74 között?
Az ISO 19650 egy nemzetközi BIM szabványsorozat, amely az építési projektek információkezelésének alapelveit és folyamatait határozza meg. A szabvány azt írja le, hogyan kell strukturáltan kezelni, megosztani és nyomon követni a projektinformációkat a teljes életciklus során, a tervezéstől az üzemeltetésig. Az ISO 19650 elsősorban szemléletet, működési keretrendszert és információmenedzsment-elveket ad.
Az UNI/PdR 74 ezzel szemben egy olasz gyakorlati ajánlás és auditálható keretrendszer, amely az ISO 19650 követelményeit ülteti át konkrét, tanúsítható vállalati működési rendszerbe. Míg az ISO 19650 meghatározza az elveket és folyamatokat, addig az UNI/PdR 74 részletesebben szabályozza, hogyan lehet ezeket egy szervezet napi működésében alkalmazni, dokumentálni és auditálni.
Miért fontos a szabályozott információkezelés az építőiparban?
Az építőipari projektekben rengeteg adat, dokumentum és szakági információ mozog egyszerre. Ha ezek kezelése nem egységes, könnyen kialakulhatnak kommunikációs hibák, verzióütközések vagy információvesztések. Az ISO 19650 segít ezek megelőzésében.
Csak nagyvállalatoknak érdemes ISO 19650 szerint működni?
Nem. Bár nagyobb szervezeteknél látványosabb lehet az előnye, kisebb tervezőirodák és kivitelezők is profitálhatnak a tisztább folyamatokból, az átláthatóbb dokumentációkezelésből és a hatékonyabb szakági együttműködésből.
Milyen cégeknek érdemes foglalkozniuk az ISO 19650 bevezetésével?
Tervezőirodáknak, kivitelezőknek, beruházóknak, üzemeltetőknek és minden olyan építőipari szereplőnek, amely komplex projekteken dolgozik, több szakággal működik együtt, és szeretné információkezelését átláthatóbbá, szabályozottabbá és versenyképesebbé tenni.
Miért jelent előnyt, ha egy vállalatnak már van ISO 9001 rendszere?
Azok a szervezetek, amelyek már működtetnek ISO 9001 alapú minőségirányítási rendszert, általában könnyebben vezetik be az ISO 19650 szemléletet is. A dokumentációs rendek, auditfolyamatok és szabályozott működési logikák már meglévő alapot biztosítanak a BIM működés integrálásához.
Mi az a BIM-érettségi felmérés?
A BIM-érettségi felmérés egy olyan auditjellegű elemzés, amely feltárja, hogy egy szervezet jelenleg milyen BIM kompetenciákkal, digitális folyamatokkal és információkezelési rendszerekkel rendelkezik. Ez az első lépés egy ISO 19650 alapú működés kialakítása előtt.
Miért fontos a belső audit az ISO 19650 bevezetése során?
A belső audit segít ellenőrizni, hogy a kialakított BIM működés valóban alkalmazható-e a napi gyakorlatban. A folyamat során feltárhatók a fejlesztendő területek még a külső tanúsító audit előtt.
Mit jelent a tanúsítható BIM működés?
A tanúsítható BIM működés azt jelenti, hogy a vállalat információkezelési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és auditálhatóak. Ez növeli a szervezet piaci hitelességét és segíthet nemzetközi projektek vagy tenderek esetében is.
Miért kulcsfontosságú a vezetői elkötelezettség?
Az ISO 19650 bevezetése szervezeti szintű változás. Ha a vezetőség nem vesz részt aktívan a folyamatban, a BIM működés hosszú távon nem tud stabilan beépülni a vállalati kultúrába és a napi működésbe.
Mennyi idő alatt vezethető be egy ISO 19650 alapú BIM rendszer?
Ez nagymértékben függ a szervezet digitális érettségétől, a meglévő folyamataitól és a BIM kompetenciák szintjétől. Egy felkészültebb szervezetnél gyorsabb lehet a folyamat, míg más esetekben hosszabb fejlesztési és szervezeti átalakítási időszak szükséges.
Milyen üzleti előnyöket hozhat az ISO 19650 alapú működés?
A szabványosított BIM működés csökkentheti a projektkockázatokat, javíthatja a szakági együttműködést, gyorsíthatja az információáramlást és növelheti a vállalat versenyképességét. Emellett a megrendelők és partnerek felé is erősebb szakmai hitelességet közvetít.
